Mi a helyzet egy futtatóban lévő kutyás csoportban?
Sajnos sokszor tapasztalni azt, hogy míg a gazdák kedélyesen elbeszélgetnek egymással ? ami nem is lenne baj – , addig abszolút nem figyelnek a kutyájukra, aztán meglepődnek, ha verekedés tör ki.
Az első és legfontosabb dolog, amivel tisztába kell lennünk, hogy mindenki felelősséggel tartozik a kutyája viselkedéséért (nem a kutya a hülye!) és maga felel azért, hogy ne legyen verekedés, ezért kutyánkat mindig szemmel kell tartanunk! Kutyaiskolánk alapelve, hogy minden gazdi azért felel, hogy a társaság összes kutyája JÓL érezze magát, a verekedések megelőzése pedig a legalapvetőbb dolog.
Miért nem helyes az a felfogás, hogy a kutyák majd elintézik maguk között?
Ha ezt a felfogást képviseljük, ne lepődjünk meg, ha kutyánkat olykor csúnyán megtépik, sokszor verekszik vagy a másik gazda vágja pofon, kergeti el a saját kutyájától és a környék kutyásainak nem leszünk a kedvencei.
A kutyás csoportban a gazda dolga, hogy a nyílt agressziót ne tűrje meg, hanem arra tanítsa kutyáját, hogy a számára konfliktust jelentő helyzeteket inkább kikerülje, finom kommunikációval megoldja és ne támadja meg a másikat, ahogy mi emberek sem járunk már bunkósbottal a kezünkbe és ütjük le, akivel nézeteltérésünk van. Mivel azonban a kutyák a legkülönbözőbb helyekről származnak, más-más körülmények között nőnek fel és a más kutyákkal való érintkezésük általában csak nagyon rövid időre korlátozódik, így nem csoda, ha erre meg kell tanítanunk őket! Nem minden kutya tudja vagy legalábbis nem a gazda elvárásainak megfelelően tudja megoldani a konfliktushelyzeteket!
Ha két kutya között konfliktus támad 3 lehetőség van:
1, a konfliktust okozó kutya gazdája rászól kutyájára és kontrollálja
2, engedjük a másik kutyának, hogy megoldja és helyre rakja (ha képes erre)
3, a konfliktust elszenvedő kutya gazdája rakja helyre a másik kutyáját!
Természetesen a leghelyesebb megoldás mindig az, ha a gazda szól rá a saját kutyájára. A második verziónál ismernem kell a kutyámat, hogy kulturáltan meg tudja-e oldani a helyzetet vagy már túl sok neki (pl. tűri ? tűri, majd egyszer csak a másik kutya kihozza belőle az ?állatot?, ami viszont nekünk nem célunk, másfelől sérülésveszélyes lehet!). A harmadik megoldás egyáltalán nem követendő, de sajnos adódnak olyan helyzetek, ahol ezt kell tennünk, mert a másik gazda nem tudja kontrollálni a kutyáját vagy rosszabb esetben nem is akarja.
Mikor lehet verekedés?
Sok gazda el sem tudja képzelni, hogy a kutyája összeverekedhet a másikkal, sőt mennyire komoly lehet egy ilyen verekedés, amiben nemcsak a kutyánk, hanem akár mi is megsérülhetünk, tehát fontos, hogy ezeket a szituációkat meg tudjuk ELŐZNI.
Verekedésre kerülhet sor két domináns kan vagy szuka találkozásakor. Ilyenkor legveszélyesebb pont, amiből a verekedés általában kitör, amikor a két kutya mereven nézve, közvetlenül egymással szemben áll. A domináns kutya gazdájának dolga, hogy felmérje a csoportban van-e másik domináns egyed és figyelemmel kísérje kapcsolatukat, szükség esetén, pedig időben el tudja hívni a kutyáját a másiktól ill. bármilyen provokációt azonnal le tudjon tiltani. Ebben az esetben elvárható, hogy a két kutya agressziómentesen elviselje egymást, akik általában diplomatikus módon ügyelnek rá, hogy ne találkozzanak.
Verekedést okozhat labda vagy bármilyen játék, ha kutyánk azt szereti bevédeni (kitámad mellőle). Ha ezt nem tudjuk kontrollálni, akkor kutyás csoportba ne vegyük elő a játékát!
Verekedésre kerülhet sor olyan kutyánál vagy olyan kutyával szemben, aki hiányos szocializáció miatt rosszul kommunikál más kutyákkal, így félreérthetik őt, de ő is félreértheti a másikat, így jobb megoldás híján kitámadhat rájuk.
A kutyák sokkal könnyebben kezdeményeznek verekedést a gazda közelében. Vannak kutyák, akik előszeretettel támadnak ki a gazdájuk lába mellől. Ilyenkor, lépjünk el tőle, a másik kutya gazdája, pedig ügyeljen rá, hogy kedvence ne menjen a kitámadó kutya közelébe, ha az a gazda lábánál ül. Ugyanez a szituáció állhat fenn, ha a kutyánknak jutalomfalatokat osztunk és odajön egy másik kutya kunyerálni.
A fent felsorolt öt eset a leggyakoribb kiváltó ok, de ettől függetlenül a gazdának a csoportban mindig figyelemmel kell kísérnie kutyája viselkedését. A cél mindig a megelőzés, tehát, hogy már se morgásra, se verekedésre ne kerüljön sor!
Vannak konfliktust kerülő kutyák és vannak balhésak, akiknek nem kell sok, hogy nekimenjenek a másiknak, elég pl., ha teljesen jogosan figyelmeztetőleg rájuk morognak. Ez utóbbi esetbe tartozók, ha bárhol verekedés támad, ott teremnek, mert úgy érzik, nekik kell rendet tenniük.
Mit csináljunk, ha két kutya összeverekedett?
Első és legfontosabb feladat, hogy a gazdák az összes olyan kutyát behívják és megfogják, akik nincsenek benne a verekedésben. Ha van víz vagy kanna a közelben, akkor, ha közéjük dobjuk vagy rájuk öntjük, nagy valószínűséggel szét fognak ugrani, ugyanez érvényes, ha rájuk kiabálunk.
Az összeverekedett kutyákat SOHASE a nyakörvüknél vagy a szájukhoz közel megfogva válasszuk szét, mert ilyenkor a kutyák olyan állapotba kerülnek, hogy még a gazdájukat is megharaphatják! A gazdák egyszerre fogják meg a két kutya hátsó lábát vagy a farkát és amikor a kutyák nem fogják egymást vagy éppen fogást váltanak, akkor húzzák szét őket.
Mikor kell belenyúlnom a kutyák kommunikációjába?
Ha a verekedést szeretném megelőzni! Ilyen eset, pl.
- Két domináns kutya találkozása (A dominancia nem méretfüggő!!! Nagyobb kutya nagyobb felelősség!!): borzolva állnak egymással szembe, méregetve kerülgetik egymást, egymás hátára akarják tenni a fejüket, egymás hátára akarnak mászni. Ne várjuk meg míg morgásig fajul a helyzet, szóljunk rájuk és hívjuk el őket! Ha az egyik vagy egyik gazda sem képes kontrollálni kutyáját, akkor jobb megoldás híján felváltva járjanak a kutyás csoportba.
- Nagy testű kutyám a kisebb kutyák személyes terét nem tiszteli: rájuk áll, rájuk mászik és a figyelmeztető jelzéseik ellenére sem megy arrébb. Hívjuk el!
- A kutyám bevédi a játékát, gazdáját (a gazdája, játék mellől kitámad). Lépjünk el kutyánktól és ne simogassuk! Vegyük el a játékát!
- A kutyám tartósan a másik kutya fölé áll (esetleg az egyiküket meg akarja erőszakolni), miközben az a földön hemperegve játszik a másikkal. Hívjuk el!
- A kutyám pórázon morogja, ugatja a másikat vagy mereven fixálja (szemével mereven nézi). Szóljunk rá, menjünk arrébb, ne engedjük, hogy a másik kutyát mereven nézze, hiszen a pórázról elengedve az első dolga az lesz, hogy megtépje a kiszemelt kutyát! Másik fontos dolog, hogy ezekben az esetekben sohase akarjuk megnyugtatni, simogatni, hiszen azzal pont az ellenkező hatást érjük el és a rossz viselkedésben erősítjük meg a kutyát!
- A másik gazda ételt oszt a kutyájának és az enyém is odamegy érdeklődni. Ha olyan kutyákról van szó, akik amúgy sem szimpatizálnak egymással, úgy hívjuk el a miénket, emellett nem javasolt a futtatóban a csoportos kutyaetetés, hacsak pl. nincs egy félős kutya, akinek a gazdája kifejezetten ezt kéri.
- A futtatóba vagy kutyaiskolába elengedett kutyákhoz új kutya akar belépni, akkor ne engedjük, hogy a többi kutya egyszerre akarja megnézni és letámadni a kapuban. Hívjuk el őket és ha a másik kutyát is elengedték, akkor engedjük el a miénket!
- Ne engedjük kutyánknak, hogy a futtatót saját területeként bevédje, őrizze (pl. megugassa a járókelőket)! Szóljunk rá!
- Sohase engedjük oda kutyánkat egy kikötött kutyához, mert ilyenkor nincs kitérési lehetősége, teljesen kiszolgáltatott és ezért valószínűbb, hogy agresszívan fog reagálni!
- Sohase engedjük oda a szabadon lévő kutyánkat a másikéra, ha azt pórázon sétáltatják! Valószínűleg nem véletlenül van póráz: fél vagy esetleg agresszív! Ha tudjuk, tartsuk a kutyánkat lábunknál és úgy sétáljunk el mellettük vagy vegyük a miénket is pórázra!
- Két kutya találkozásánál, ahogy az embereknél is, van illemszabály. Minden kutyának megvan a maga személyes tere, így nem lehet egy idegen kutyára rögtön rárontani, ráugrálni, ez udvariatlanság a másik részéről és csak nagyon kevés kutya viseli el. Bármennyire is barátságos a kutyánk, szóljunk rá ilyenkor, mert egy magabiztos felnőtt kutya már megköveteli magának az illemszabályt és azonnal rendre fogja őt utasítani! (pl. a magyar vizslák, retrieverek előszeretettel ugrálnak a másik kutya fején, támadják le az első találkozásnál!)
- Ha az én kutyám meg akarja erőszakolni a másikat. Szóljunk rá és tiltsuk le!
- A játék során bedurvul, agresszívvé válik, amit a másik kutya láthatólag már nem élvez, szeretne kitérni előle, farkát tartósan behúzza, menekül előle. Szóljunk rá, hívjuk el, esetleg fogjuk meg a nyakörvét, míg lehiggad, de elengedés után se engedjük, hogy bántsa a másikat!
- Ha üldözőbe vesz egy előle menekülő kutyát. Szóljunk rá, hívjuk el!
- Ha a fogócskás játék során az elől futót már sokan kergetik és azok kezdenek behergelődni. Hívjuk el az üldözőket! Különösen figyeljünk oda a juhászkutyákra (border collie, puli, pumi, mudi)! Ne engedjük nekik, hogy a másik, futó kutyát tereljék, hiszen senki sem élvezi, ha körbeugatják és oldalról megcsipkedik.
- Ha a nagy testű kutyám fölé áll egy félős kutyának, aki láthatólag menekülne előle. Szóljunk rá és hívjuk el!
- A kutyám a játék közben földre gyűrt társát tartósan nem engedi felállni. Szóljunk rá és hívjuk el! Különösen figyeljünk oda a labrador és golden retrieverekre, akiknek kedvenc játéka az egymás földbe döngölése, amit azonban csak nagyon kevés kutya bír el, a legtöbbeknek már sok.
Ha kutyám már sok a másiknak! Ilyen eset, pl.
Ha nem tudjuk eldönteni, hogy a másik kutyának sok-e a miénk, akkor nyakörvénél fogva vegyük ki a játékból, menjünk kicsit távolabb és nézzük meg, hogy a másik kutya visszajön-e hozzá. Ha igen, akkor nem volt sok, ha kerüli, akkor viszont az volt.
Végszóként elmondható tehát, hogy minden gazda maga felel azért, hogy a kutyás csoportban, utcán ne alakuljon ki verekedés és minden kutya biztonságban és jól érezze magát a társaságban. Ez azonban, ahogy a fentiekből is kitűnik egyáltalán nem olyan könnyű és egyszerű feladat, így nem szégyen segítséget kérni és elmenni egy kutyaiskolába, ahol kiképzők segítségével megtanulhatunk a saját és más kutyák jelzéseiből olvasni és ennek megfelelően cselekedni. Amennyiben úgy látjuk kutyánknak komoly problémái vannak a kutyanyelvvel (nagyon fél, agresszív), úgy mindenképpen keressünk fel egy olyan kutyaiskolát, ahol van rehabilitációs foglalkozás.
Nem az a baj, ha valaki nem tudja 100%-osan kontrollálni a kutyáját, hanem az, ha nincs tisztában a korlátaival vagy még rosszabb esetben nem is akarja kontrollálni kutyáját, holott még tudná is.
Az, hogy ismerem a határaimat, annyit tesz, hogy tisztában vagyok vele, hogy mely helyzetek azok, amiket nem tudok kontrollálni, ezekre odafigyelek és ilyenkor pl. pórázra veszem (!) a kutyámat vagy elkerülöm azt a szituációt!